Haz�nk�rt - Lakatos P�l F�oldal Lakatos Pál
Lakatos Pál: Végleg eltûntem?                                                  
  Fõoldal  |  Bemutatkozás  |  "Könyvesház"  |  Írások  |  Archívum  |  Kapcsolat  |  Linkek  |  Programok  |  Keresés  
Olajszõkítõk  |  Ügynökügyek  |  Újságírók árulása  |  Tengiz magyar áldozatai  |  Könyveimbõl  |  Szabadkõmûvesek-Holocaust- Trianon  |  1956  |  Talmud  |  Aranyvonat  |  Õseink  |  Cigányélet  |  Mártírjaink
Lakatos Pál: Lyukak Sólyom László életrajzán(Magyar Világ,2005. aug.11.) Nyomtathat vltozat 
Kun Bla unokja?

Ha Orbn Viktor 1990-ben mondott, az Antall-kormnyhoz intzett parlamenti szzatt vennm alapul, nevezetesen, amikor a mai „ellenzk” vezre kijelentette, hogy „hazudik a kormny!” – akkor most nyugodtan lerhatnm, hogy n, kztrsasgi elnk r, bizony-bizony hazudik. De tomptsunk a kifejezsen, s csupn annyit mondok, amit ksbb bizonytani is fogok, hogy Slyom Lszl kztrsasgi elnk tbb esetben nem mond igazat (a tnyek elhallgatsa egybknt mr maga is hazugsg), flrevezet s hamis illzikat kelt a magyar nemzetben.


Meg kell, hogy mondjam, az egsz elnki beiktatsi ceremnia rafinlt agyra vall. A minl egyszerbb, minl puritnabbul elv a npnek azt sugallta, ha mi, nvtelen senkik heznk, ott fenn, Budn, a Sndor palotban, az elnki rezidencin se dzsljenek. A magyaros motvum zenk, a kt nemzeti szn zszl (az unis csillagok most karantnba kerltek), honfii bszkesgnket nveltk. Aztn meg beszdnek annl a rsznl, amikor nmagrl szlva - a gondolatot egybknt XIV. Lajos francia kirlytl elvve -, azt mondta, hogy „az llam n vagyok, azaz mgsem, mert az llam maga a np”, egyenesen knny szkkent a nemzettestvreim milliinak szembe. Gondolom, szinte egynteten szakadt fel bellk az ljenz mondat, ez a Slyom szvnkbl beszl.
Csakhogy ilyet mr mveltek velnk, mg a mlt szzad nyolcvanas veinek vgn, a kilencvenes vek elejn, amikor nagylelken megengedtk, hogy rendri gumibotok suhogsa nlkl, az utcn, csak gy, a sajt akaratunkbl nekelhessk a Magyar- s a Szkely Himnuszt, a nemzeti trikolrunkat meg a magasba emelhessk. Igaz, ksbb mr, egy-egy, nk elleni tntetsen lovas rendrket veznyeltek ellennk, llig felfegyverzett, kigyrt nyak, agyukat vesztett kommandsokat. Akik – akr csak a robotok – tttek, vertek minden elrhet ellenkezt, jrt a kezk, mint a csphadar. Lovaik pati meg srba tiportk nemzetiszn zszlinkat. Ahov meg a l patk, j rendreink irnytsval nem jutottak el, ott a parancsnok vezrelte nemzeti jelkpeinkre harci technikit. S ezutn jn a kztrsasgi elnk, azt a ltszatot keltve, mintha igazi felszabadulsunk az jbli sznrelpsvel kezddne el. Ez m a nagy szemfnyveszts. gy csinlni, mintha az 1990 s 2005 kztti idszak hatalmi mocskaihoz Slyom Lszlnak semmi kze nem lenne. Akkor ht – cfolatknt – kvetkezzenek a tnyek.
Az Alkotmnybrsgot – kszlve a nagy tszervezsre – mg a Kdr-rezsimben hoztk ltre. Ennek lett elnkhelyettese, teht els szm vezetje, mert elnke nem volt, Slyom Lszl. Elnk pedig azrt nem kellett a megalakulskor, mert mr Kdrk eldntttk, hogy a „rendszervltozs” utni els „szabadon” megvlasztott orszggyls Slyom Lszlt emelje az elnki szkbe. (Mg hogy nincs jogfolytonossg s eszmetrsi kapcsolat az MSZMP-s pribkeket kvet egykori hs „ellenzk” s az ket kld, ket fogott embereknek tartott sbolsevistk kztt?!) Kdrk utastst szolgaian hajtottk vgre Antallk.
De nzzk, milyen, az orszggyls ltal elfogadott trvnyeket rvnytelentett az Alkotmnybrsg, ln Slyom Lszl elnkkel. (Ez volt aztn az igazi munkamegoszts, a „j” parlament, az emberek rdekben dnt, a csnya, „szakllas” bcsik, az alkotmnybrk meg elutastanak, megsemmistenek.) Slyomk „megltk”, trvnytelennek minstettk a Ztnyi-Takcs nevvel jegyzett, gynevezett igazsgtteli trvnyt. Ezzel lehetv tettk, hogy 1956 hsei soha ne kapjanak anyagi s erklcsi elgttelt, mikzben a Kdr-gynkk, akik szolgltk a Moszadot, Staasit, KGB-t, CIA-t, a francia, a romn, a csehszlovk, a brit titkosszolglatokat, orszggylsi kpviseli, miniszteri, miniszterelnki lorct magukra ltve, cselekedtek a „np nevben”. Mikzben megcsfoltk tvenhat szent eszmjt, trvnyt alkottak arrl, hogy k ’56-os forradalmunk s szabadsgharcunk mlt utdai. Slyomk elutastottk az 1980 s 1990 kztti idszak prt- s llami tisztsgeket betltk vagyonnyilatkozat-tteli ktelezettsgt, megakadlyozva ezzel, hogy kiderljn, mit harcsoltak ssze ezek a Kdr-katonk. Lehetetlenn tve ezzel azt is, hogy ksbb legyen mihez viszonytani, ki milyen hozomnnyal indult neki a „rendszervltozsnak”. Kvethetetlenn tve ezzel a ksbbi sszehasonltst, a vagyongyarapods, a tolvajls mrtknek kimutathatsgt. A nemzetveszt politikt erstve, az Alkotmnybrsg nyomst gyakorolt a parlamentre, a magzatvdelem esetben is, amikor is a gombot nyomogat, felsbb utastsokat kvet „npkpviselk”, kztk a Surjn vezette keresztnydemokratk is, tovbbra is gyermek-gyilkossgokra adtak engedlyt, az ltaluk meghozott trvnnyel, amikor nem tiltottk meg az abortuszt. Milyen rdekes, a ma nemzetflt kztrsasgi elnk, akkori alkotmnybrsgi elnki minsgben, ezt a trvnyt, trsaival egyetemben, nem semmistette meg. De a Slyom Lszl vezette Alkotmnybrsg szembe menetelt a magyar parasztemberrel is. 1991-ben a parlamenti kpviselk ugyanis gy dntttek, hogy a Rkosi- s Kdr-rezsim ltal fldjktl, llataiktl, gpeiktl, szekereiktl megfosztott parasztok kapjk vissza jogos jussukat. De az Alkotmnybrsg „fura ura”, Slyom Lszl 199l. prilis 17-n egszen ms rtelmezs dntst hirdetett ki. Mivel a szatcsok s a volt hztulajdonosok sem juthattak hozz elorzott javaikhoz, gy jogtalansg lenne a parasztokat – rtkeik visszaszolgltatsval – igazsgtalan elnyhz juttatni. gy ht a sutba vgtk a reprivatizcis trvnyt, ami helyett, a parasztokat is kpvisel hlgyek s urak, megalkottk a krptlsi trvnyt, amivel lehetv vlt a gazdlkodk jbli kifosztsa, az egykor volt tesz-vezetk, prttitkrok, a zld brk, gazdasgi hatalomhoz val juttatsa. Lehetv vlt a jogtalansg trvnyi erre emelse, a maffiahlzatok – trvnyek ltal is vdett – kialaktsa. De mirt is nem lehetett a volt lakstulajdonosok laksait visszaadni? Egyrszt, hogy ksbb a reprivatizcis trvnyt legyen mivel ellehetetlenteni, msrszt meg, hogy az elvett, elorzott kastlyokban, palotkban pardz, azt kisajtt rgi elvtrsak s elvtrsakbl lett j urak megtarthassk a lopott holmit. Ezt a krdst kt oldalrl kzeltsk meg. A piaci r alatt jval, trvnyileg lehetv tettk, hogy az llami laksokban lk megvsrolhassk az ingatlanokat. Megvehette ht, trvnyileg garantlt mdon otthont, alacsony kamattal, rszletfizets mellett, olcs ron, a panelban l s a Rzsadombon urizl. Megjegyzem, a panellakknak arra mr pnzk nem volt, hogy laktmbjeiket kvlrl is karban tartsk, kzben a kzzemi szolgltatsokat klfldiek kezbe adtk, akik aztn a vz-, a gz-, a csatorna havi djt az egekig emeltk. Budapesten s az orszg ms vrosaiban egy kbmter vz s ugyancsak egy kbmter szennyvz elvezetse minimum a hromszorosra emelkedett. A gz rrl mr ne is beszljnk. A bentlakk ezt az sszeget fizetni nem tudjk, tartozsaik elengedse, megvsrlsa mellett, majd jnnek, akik a laksokat ingyen tulajdonba veszik, az elmaradt rezsit kifizetik, az j tulajdonos meg megint brl lesz. Aki havonta a hzirnak brleti djat is kteles lesz fizetni. De trjnk vissza a kezdetekhez, a trvny ltal garantlt alacsony ron megtrtnt hzvsrlsokhoz (amit a kastlyok laki is ignybe vehettek) s az alacsony kamatokhoz. Hogy a trvnyessg csorbt ne szenvedhessen, ktoldal szerzdsek kttettek az gyletek sorn, az OTP s a vevk kztt. Majd ezt a szerzdst – trvnyi megerstssel – az OTP egyoldalan mdostotta. Ha valaki – szlt a legjabb verdikt – a hz-, lakstrlesztsbl mg htralv rszt egy sszegben kifizeti, fizetsi engedmnyt kap, azaz a kialkudottnl is olcsbban vsrolhat, aki viszont nem, az a piaci kamatok mellett trlesztheti tovbb a rszleteket. Mit gondolnak, az j, tbb pnzt kvetel felttelnek ki nem felelt meg? Termszetesen a laktelepeken l tbb mint ktmilli csald. k nem tudtak fizetni, a mg tbb kvetelsnek mg inkbb nem tudtak megfelelni, sorra nincstelenek, fedl nlkliek lettek.
A rzsadombiak meg, kedvezmnyekkel, relengedsekkel mg jobb pozciba jutottak, s vgan fizettek. Fillrekrt kastlyt s palott rekvirltak, - adhatnm ezt az alcmet is ennek a fejezetnek. S mivel – ismtelten – mindez a folyamat a reprivatizcis trvny elfogadsa eltt zajlott le, s a kastlyokat mg a Rkosi- s a Kdr-rezsim idejben elorzk bitoroltk, k is vsrolhattk meg. Az eredeti tulajdonosokat vagy mr korbban megltk, vagy letben tartottk ugyan ket, de a trvny alapjn mg a visszavsrls jogtl is megfosztottk. Slyom Lszl egybknt – mint mr korbban is ott l – ebben az idszakban vsrolta meg az zvegy Kun Bln halla miatt megresedett 240-250 ngyszglnyi terleten, a Rzsadombon lv trsashz egyik lakst, fillrekrt. Abban teht, hogy a kifosztottak ne juthassanak eredeti tulajdonukhoz, is rintett volt. Teht, amikor az Alkotmnybrsg, arra hivatkozva, hogy a meglopottak nem jutottak hozz elvett hzaikhoz, ezrt a parasztok sem kaphatjk meg a tlk elraboltakat, klnskppen a fldet, jogsrtst kvettek el. Az Alkotmnybrsg elnke pedig klnsen jogsrt volt, mert egy mstl elorzott villa tulajdonosa lett, a trvny ltal garantlt felttelek kztt.
Teht, hogy a rzsadombiak maradhassanak a gyilkossgok rn megszerzett „otthonaikban”, el kellett venni a paraszttl a fldet. Azt a fldet, aminek egy rszt, krptls rvn, ms helyen s kisebb nagysgban megkapott ugyan, de a termels, a mvels pnzgyi, raktrozsi, felvsrlsi, feldolgozsi, rtkestsi felttelei nem rendezdtek, ksbb knytelen volt fillrekrt, vagy letjradkrt, esetleg ingyen elktyavetylni.
Ht gy uralkodik nlunk a np „tisztelt” elnk r!
m, mieltt mg a kztrsasgi elnkkel kapcsolatos jabb visszssgokat elemeznnk – trjnk vissza a rzsadombi, millirdokat r „viskkhoz”. Azokra a palotkra gondolok, amelyeket erszakkal, sokszor gyilkossgok rn, deportlsok rvn vettek el jogos tulajdonosuktl, s adtk oda ingyen elvtrsaiknak. Elg volt, ha valamelyik fmuftinak megtetszett egy ingatlan, mr jtt is jszaka az VH lefggnyztt Pobedja, s vitte az rk sttsgbe a tulajdonost. A bekltz, minden bent lv javat is birtokba vev felvtrs pedig, ottani vtizedei alatt sem brleti, sem pedig rezsidjat nem fizetett. Ingyen volt a palota, a villany, a gz, a vz, a csatorna. Minden ingyen volt. Mg az emberi let sem rt egy fabatkt sem. Egybknt az ezt dokumentl iratok, a „rendszervltozskor” eltntek. Eltnt a teljes dokumentumtr. A mlt szzad nyolcvanas veinek vgn egybknt az ilyen tpus brlkijellsi jog teljes egszben megsznt, s mint majd kiderl, Slyom Lszl, az Alkotmnybrsg elnke mgis bekltzhetett egy ilyen hzba.
De mg mieltt ezt taglalnm, keressnk tovbbi lyukakat az j kztrsasgi elnk letrajzn. A kilenc unokval bszklked Slyom Lszl felesgrl adat nem igen tallhat. De bizonyos kutatsok utn most mr lerhat, hogy Nagy Erzsbetnek hvjk, akinek desapja, Nagy Jzsef elbb az MSZMP Baranya megyei Prtbizottsgnak titkra, majd els titkra s 1990-ig orszggylsi kpvisel volt, s termszetesen tagja volt az MSZMP Kzponti Bizottsgnak. Slyom Lszl, egyes vlemnyek szerint 1965-ben, msok szerint a ’70-es vek elejn eskszik rk hsget Nagy Erzsbettel. Nagy Jzsef – mr Baranya megyei gazdasgpolitikai titkr korban is – ersen tmogatta a megyei rcbnyszatot, s ez a tmogatottsg els titkri idszakban csak ersdtt. Az rc a Szovjetuniba kerlt, ki tudja mennyirt. Nagy Jzsefet mg ms elvtrsainl is szorosabb bartsg fzte Kdr Jnoshoz, de klnskppen a kor meghatroz „ideolgushoz”, Aczl Gyrgyhz. Az MSZMP tag Slyom Lszl, felesgvel egytt 1978-ban, Spanyolorszgba utazott, majd onnan elfelejtettek hazajnni. Az akkori szhasznlat szerint disszidltak. Ekkor az aps, Nagy Jzsef, bartjhoz, Aczl Gyrgyhz fordult segtsgrt, aki nyomban kt konzuli tlevelet kldtt a renitens hzaspr utn, s gy aztn bntetlenl hazatrhettek.
Az azrt elgondolkodtat, hogy Slyom Lszl, ezt kveten, mirt nem a brtnben kttt ki. Neki, brtn helyett, az NDK-beli Jna egyik egyeteme jutott, ahov az akkor mr a szintn Kelet-Nmetorszgban tartzkod s ott vendg-tanroskod Mdl Ferenc hvta meg segtnek, oktatnak. Vajon mindkettjk NDK-s tjhoz van-e valami kze a Kdr-rezsim gynkrendszernek, nevezetesen a hrszerzssel foglalkoz III/II-8-as gyosztlynak? Erre is j lenne vlaszt kapni az elnk rtl, br , beiktatsa eltt azt mondta, nem fog mindenfle jsgri krdsre vlaszolni. Megnyugtatom Slyom Lszlt, ettl nem kell tartania, hiszen honi jsgrink legnagyobb rsze szintn a fogott emberek kategrijba tartozik. S amg arra parancsot nem kap, addig nem krdez. Parancsot meg az SZDSZ-tl vagy azok uraitl kaphatnnak, annak meg mg nem jtt el az ideje. Egybknt is – s ezt ltalnossgban, a politikusok jelents rszre gondolva rom -, nlunk a szabadkmves pholy tagjait nem szoktk „illetlen” krdsekkel zaklatni. Nyugodjon meg, elnk r! S ugyanilyen okbl, az n megvlasztsra az SZDSZ-szel szvetkez, Fidesz ltal irnytott nyilvnossg-bajnokok sem hborgatjk nt. Van aztn itt ms, kbtsnak sznt kijelents is. Slyom Lszl, mg beiktatsa eltt, illetve 2005. augusztus tdikn, nyilatkozott a Magyar Hrlapnak.
Idzem: „sszel a Zeng-napokon n is felmegyek a hegyre. Nem mondok beszdet, de ott leszek. (…) Mindig is azt mondtam, hogy az alkotmnynak megfelelen akkor lehet a Zengn loktort pteni, ha nincs ms lehetsg. De ezt mg a honvdelmi trca sem lltja, csak azt, hogy drgbb msutt felpteni. Magyarorszgon szinte nem maradt msik hegy, ahov nem visz fel aszfaltt, most nem is beszlve a vad pnksdi rzsrl.” A vad pnksdi rzst n is fltem, de hogy is van ez? A mindenkori kztrsasgi elnk egyben a honvdsg fparancsnoka is. Slyom Lszl teht fparancsnok. A fparancsnok szembe fordul a nem ltez hadseregvel. Elmegy ellenk tntetni? Ahelyett, hogy parancsot adna, ide ezrt, meg ezrt nem pthet meg a loktor! Ez lenne az egyenes beszd, ehelyett azonban marad a npet butt szvegels.
Azt is nyilatkozza Slyom Lszl, hogy „… addig nem megyek – tudsknt sem mentem – az Egyeslt llamokba, amg ujjlenyomatot kell adnom.” Ez is egy npszer, mr-mr hetyke, vagny, btor kijelents. Legalbbis annak ltszik. „Meg is eszik”, akiknek sznta Slyom. Van azonban egy kis bkken, a kpmutat kijelents eltakarja a valsgot. Nevezetesen, hogy egy kztrsasgi elnk, mint diplomata, mg az Amerikai Egyeslt llamokban is klnleges, azaz VIP szemlynek szmt, akitl nem krnek ujjlenyomatot. Inkbb a Haza tekintlynek s polgrai egyenlsgnek vdelme rdekben – be kellett volna jelenteni, ha mr az eddigi „elit” ezt elmulasztotta, hogy Magyarorszg, amely orszg nem alvalbb az Amerikai Egyeslt llamoknl, a viszonossg elve alapjn, szintn ujjlenyomatot kr a hozznk rkez amerikai llampolgroktl. Ez lett volna a karakn kijelents, nem sszevissza fecsegni, mint egy sarki fszeres.
Az meg micsoda llspont, hogy Slyom Lszl, mint kztrsasgi elnk, nem igen akar lni egy-egy parlament ltal elfogadott, de vitathat trvny visszakldsi, vagy alkotmnybrsg el juttatsi jogval. Ezzel a kztrsasgi elnk mg kiszolgltatottabb helyzetbe juttatja „hn szeretett” npt, s ersti a parlamenti diktatrt! S arra meg igazn nem kellene bszknek lennie, hogy az Orbn Viktort rendszeresen „gyalz” Ersi Mtys, SZDSZ-es orszggylsi kpvisel s Makovecz Imre kzleti ember, aki a Fideszt des gyermeknek nevezte, egytt javasolta Slyom Lszlt elnknek. Egybknt, szerintem, sem az emltett kt szemly, sem a Liberlis Vdegylet, sem az SZDSZ-Fidesz-MDF nem az igazi ajnlk. k csak, mint affle fogottak, parancsot teljestettek. A pholyokban lk parancst. Slyom Lszl ne tudn ezt, akinek szintn pholybrlete van.
s akkor hadd idzzek – gy a vge fel –egy, a Jobbik Net, internetes oldalon megjelent 209D-vel jellt hozzszlst, amivel Slyom Lszl hz-gyleteihez trek vissza: „Van Budapest II. kerlet, Eszter utca 2. szm alatt egy klns trtnet hz. Rkosi Mtys hatalomra kerlse utn hossz vtizedekig llami tulajdonban lv, kt luxuslaksbl ll villa. zvegy Kun Bln, frjnek a Szovjetuniban elkvetett vrengzsei nyomn bekvetkezett kivgzse utn kt vtizeddel, 1959. decemberben tr haza Moszkvbl, s vlheten mindjrt hazatrte utn ms csaldtagjaival egytt bekltzik az Eszter u. 2. szm alatti llami villa mindkt laksba. az egyikbe, a csald tbbi tagja a msikba. (Kun Blt, az 1919-es magyarorszgi tancskztrsasg egykori irnytjt, Moszkvban vgeztk ki 1939-ben. Magyarorszgrl trtnt meneklst kveten msfl vtizedik itt vezette a Komintern Vgrehajt Bizottsgnak agitcis tevkenysgt. Korbbi, kevesebb, mint egy ves magyarorszgi tnykedse az orszg trtnetnek taln legvresebb idszaka volt. A tancskztrsasg 133 napja alatt tbb mint tszz hallos tletet hoztak, kiirtva a magyar fels-kzposztlyt. A magyarorszgi tancskztrsasg hallvonatnak terroristi, orszgszerte, tbb ezer polgrt akasztottak fl, lttek agyon. Magyarorszgon ekkor npirts volt.) zv. Kun Bln s csaldtagjai bekltzse eltt a villa a honvdsg gondozsban volt. Miniszterek s vezrkari fnkk is laktk. Nem mindenki nszntbl. Pldul Slyom Lszl vrtan altbornagy, a honvd vezrkar fnke sem. A kzelben volt sajt laksa, m a minisztrium szerint ott lehallgathattk a szomszdban lak civilek. Ezrt, llambiztonsgi megfontolsokbl az Eszter u. 2. szm alatt i villa egyik laksba kltztettk. A msikba, hasonl okok miatt, Rvay Klmn vezrrnagyot, pnclos parancsnokot irnytottk. Egyikk sem lt sokig. Az VH Slyom Lszlt s Rvay Klmnt 1950. mjus 20-n jjel, az Eszter u. 2. alatti szolglati laksaikbl, elhurcolta az Andrssy t 60-ba, majd koncepcis perben, tovbbi t tbornok trsukkal egytt, hallra tltk, s hamarosan, mg 1950-ben kivgeztk ket.
Slyom Lszl csaldjt aznap, mjus 20-a jszakn rizetbe vettk, elhurcoltk. Felesgtl elvlasztva, kt gyermekt az anyai nagymamnl helyeztk el, elbb Budapesten, majd kiteleptettk ket Heves megybe. A felesg, Kistarcsrl, 1953. vgn szabadult. Slyom Lszl vrtan altbornagy s felesge teljes vagyont, ingatlant s ingsgait, az VH elkobozta. Az ugyancsak az Eszter utcban, sajt tulajdonukban lv laksukat a Honvdelmi Minisztrium bekebelezte. Ezekrl az elkobzsokrl, lefoglalsokrl, bekebelezsekrl semmilyen okirat nem kszlt, valamint az elhurcols jszakjn az Eszter u. 2-ben fellelhet sszes, a szemlyes mltat s a vagyontrgyakat (anyaknyvi kivonatokat, lakst, btort, mgyjtemnyt, letbiztostst, bkeklcsnt, stb.) igazol iratokat is lefoglaltk, amelyek mr sohasem kerltek el. A Magyar Kztrsasg Legfelsbb Brsgnak Elnksgi Tancsa 1990. oktber 1-n, nyilvnos lsen, Slyom Lszlt s tbornoktrsait, trvnyessgi vsnak helyt adva, bncselekmny hinyban felmentette. Azonban msokhoz, pldul Kirly Blhoz hasonl, teljes rehabilitlsukra – ellptetskre, ingatlanaik s ingsgaik visszaszolgltatsra, a kegyeleti gesztusok megttelre – a mai napig nem kerlt sor. Moszkvbl val visszajvetele utn Kun Bla zvegye hbortatlanul lt abban a hzban, ahonnan a vrtan Slyom Lszl vezrrnagyot a kommunistk veszthelyre hurcoltk. zvegy Kun Bln halla utn, az ltala korbban lakott Eszter u. 2. szm alatti villa-laksba, az 1990-es vek elejn bekltzik Slyom Lszl, az Alkotmnybrsg elnke. Ennek a Slyom Lszlnak, az Alkotmnybrsg elnknek azonban semmi kze Slyom Lszl vrtan vezrrnagyhoz. Csupn neve azonossga. (A tbornok Slyom Lszl lnya, Slyom Ildik sznmvsz, egyik knyvben lesen utastja vissza azt a tvhitet, hogy a most kztrsasgi elnkk lett Slyom Lszl az destestvre lenne. Ugyanakkor rtetlensgnek adott hangot, hogy ez a Slyom Lszl a tvhitet soha nem cfolta meg. L.P.)
Hogy hogyan tudott bekltzni az Alkotmnybrsg elnke az zvegy Kun Bln ltal visszahagyott laksba, s Kun Bla csaldtagjai ltal az zvegy halla utn tovbbra is lakott msik lakssal kzs hzba, erre a magyarzatot nem neknk kell megadnunk. Miknt arra sem, hogy hogyan tudott bekltzni az Alkotmnybrsg 1942-ben szletett elnke az 1908-ban szletett, akr az apjnak is gondolhat, vele azonos nev Slyom Lszl, koncepcis perben hallra tlt s kivgzett, vrtan altbornagy elhurcoltatsnak borzalmas emlkt magba zr laksba. Ha akarta volna, az Alkotmnybrsg elnke bizonyra ms, tiszta emlkezet, vagy nemrg plt szolglati lakst is krhetett volna az Eszter u. 2. helyett. Az Eszter u.2. kertse ma is a vrtan Slyom Lszl altbornagy nevt tartalmaz emlktblval – „npnk h fia, kiemelked katonai vezet”, 1969-ben kelt felirattal – figyelmeztet az 1950. mjus 20-i borzalomra, de az 1969-ben „Slyom Lszl altb.” utcra keresztelt utca nvtblja, az alkotmnybr Slyom Lszl ’90-es vekben bekvetkezett odakltzse tjn eltnt, s helyette ismt „Eszter” utca olvashat. Slyom Lszl, az Alkotmnybrsg korbbi elnke, 2005. mjus 30-n maga nyilatkozta, hogy 1998-ban, mandtumnak lejrtakor, azrt vsroltatott egy 1997. vi trvny rendelkezse szerint llami kltsgen – maga s felesge szmra lethossziglan hasznlhat lakst, mert az Eszter utcai lakst fira rktette, finak ajndkozta. Ez csak egy mdon volt lehetsges, az Eszter u. 2. sz. alatti llami szolglati lakst az Alkotmnybrsg elnke – nem tudni mekkora sszegrt – megvsrolta. Megvsrolta, a falakban Kun Bla szellemvel, az 1950-ben koncepcis perrel kivgzett ldozatok velt rz sikolyval, a vele megklnbztet jel nlkli nvazonossgban nyilvntartott vrtan altbornagy rtatlanul kioltott letnek s vagyonbl val teljes kiforgatsnak emlkvel egytt. Megtvesztsig azonos nevek, magnhasznlatba vett llami laksok, klns szoksok. Lehet, hogy egy orszggylsi interpellci nyomn tbb mindenre fny derlhet?”
S a vgre mg egy krds maradt: Mondja elnk r, igaz az az egyre tbbszri s tbb helyen felbukkan hr, hogy n Kun Bla lenygi unokja?



 Nyomtathat vltozat (j ablakban nylik!)
 Kldje el a cikket bartjnak, ismersnek!


2004-2024 www.lakatospal.hu ©, KT-Perfect honlapkészítés