Szolzsenyicin a kommunistákról

"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem-kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemû európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bõrt igénylõ hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja."

Az irodalmi Nobel-díjas, mélyen vallásos orosz író 8 évet töltött a sztálini börtönökben és gyûjtõtáborokban. EGYÜTT - Oroszok és zsidók a cári birodalomban címû két kötetes hatalmas mûve már magyarul is olvasható, amelynek jelentõsége a Gulag Szigetcsoport címû dokumentum regényéhez hasonló.Mindkét mû kötzelezõ olvasmány.

A kommunizmus és a szocializmus bölcsõjét zsidó gondolkodók õrizték

A zsidó Felix Teilhaber 1919-ben: „A szocializmus egyértelmûen zsidó eszme, hiszen bölcseink évezredekig hangoztatták. Engem úgy neveltek, hogy zsidó embernek kötelessége a szociális jogokért való harc, haladónak és szocialistának kell lennie. A mi hitünk mindig a szocializmus volt.”

Kurt Eisner mondta 1908-ban, hogy „a szocializmus hite lesz a kivezetõ út a siralomvölgybõl és a földi sors reménytelenségeibõl."

Leo Rosenberg 1917-ben a proletáriátust, mint „világmessiást” dicsõíti. Kérdezzük: milyen mértékben képviseltette magát a zsidóság a forradalom vezetõi rétegében? A „Bolsevik Politikai Bizottságban” volt: Sztálin, Lenin, Leo Trockij, Leo Kamenyev, Grigorij Zinovjev és Grigorij Szokolnikov. 1917-ben a Forradalmi Központi Bizottság 21 tagja között 6 zsidó származásút találunk, ami 28,6 százalékot jelent. A zsidók magas részvételi aránya nemcsak a Szovjetunióra korlátozódik.

Ferdinand Lassalle is zsidó volt, mint Eduard Bernstein és Róza Luxemburg. 1924-ben Németországban, a Kommunista Központi Bizottság hat vezetõje között négy zsidót találunk. Ez kétharmados arányt jelent.

Bécsben, a 127 „Ausztro-Marxista” közül 81, tehát 60 százalék zsidó. Magyarországon a 48 népbiztos között 30 zsidó. Ugyancsak szokatlanul magas a szovjet Cseka-titkosszolgálatban a zsidók aránya.

Míg a zsidóság 1934-ben a Szovjetunió lakosságának csak 2 százalékát tette ki, addig a Cseka vezetõi között a százalékos arány 39-et mutat. Az oroszok aránya a Csekában csak 36 százalék volt, míg az ukránoknál 75 százalékot tesz ki a zsidó csekisták száma.

Zsidónak lenni a Szovjetunióban nemzetiségnek számított

A orosz cár és családjának meggyilkolását a zsidó Jakob Szverdlov adta ki parancsba, amit a zsidó Kaimovic Jurovszkij, II. Miklós cáron saját kezûleg hajtott végre. Továbbá kérdéses marad, hogy a zsidók valójában a kommunista mozgalom mellék-, vagy fõszereplõi voltak, amelyek közül utóbbi Leo Trockijt a Szovjetunióban és Kun Bélát Magyarországon illeti.

A kommunista Franz Koritschoner: ” Egy eszméért hazudni, lopni, sõt még gyilkolni is, ez bátorság, ehhez nagyság kell”.

1917-ben Grigorij Zinovjev kijelenti: ”100 millió oroszból 90 milliónak mellettünk a helye. A maradék számára semmi üzenetünk sincs, õket ki kell irtani”

Mojsei Volodarszki: „ A forradalom érdeke a burzsoázia teljes fizikai megsemmisítése.”

Arthur Rosenberg 1922-ben: „A szovjethatalom kötelessége megbékélhetetlen ellenségeinek hatástalanítása.”

A Lenin-család nagy titka

Anna Iljicsevna Uljánova-Jelizárova pártmegbízatásként gyûjtötte az anyagokat a Lenin-életrajzhoz. Ehhez, a levétárakban kutatott és széles körû levelezést folytatott. Kiderítette, hogy az Uljanov-családban többféle vér is keveredett. Az anyai nagymama részérõl német és svéd, az apai nagymama részérõl pedig kalmük. Egyetlen más olyan felfedezésre akadt a hûséges nõvér, amelyrõl élete végéig hallgatni volt kénytelen. Nem szólhatott az anyai nagypapáról, Alexander Dimitrevics Blankról.

Egy moszkvai újságírónõnek, 1992-ben sikerült bepillantania a szigorúan titkos dossziéba. Így rábukkant két árva fiúra, Alexander és Dimitrij Blankra, az 1820-ban keresztény vallást felvett két zsidó gyerekre. A fiúkat még Ábel és Izrael néven anyakönyvezték.

Ezeket az adatokat Lenin nõvére, a leningrádi rendõrségi irattárban találta meg, 1924 õszén. Csupán nyolc esztendõ elteltével merte errõl Sztálint értesíteni. Felhívta a figyelmét az erõsödõ zsidógyûlöletre, amely akkor már a párttagok között is felütötte a fejét, s arra a meggyõzõdésre jutott, hogy "felfedezésének közzétételével küzdeni lehetne a zsidógyûlölet ellen, hiszen Lenint az egyszerû emberek milliói istenítették". Sztálin tömör rövidséggel válaszolt: "A jelenlegi helyzet erre nem alkalmas és nem illik errõl fecsegni."

Idézetek
• "Egyesek úgy hívják: marxizmus, én úgy hívom, hogy judaizmus." [A magyarajkú Stephen S. Wise, The American Bulletin, 1935. 05.15]

• "A zsidók Oroszországban teljes egészben voltak felelõsök a forradalom kirobbantásért." [Angelo S. Rappaport The Pioneers of the Russian Revolution, p.250. Stanley, Paul and C. London, 1918]

• "Sok zsidó bolsevista. Ez a jelenség magában a mozgalom szellemében keresendõ, ami egybehangzik a judaizmus legmagasabb elgondolásaival." [Jewish Chronicle, London 1919. 04.4.]

•"A judaizmus nagy eszméi szerint az egész világot zsidó tanítások fogják behálózni, és a nemzetek nagy Univerzális Testvériségének megvalósításával -ami tulajdonképpen egy még nagyobb judaizmus- az összes faj, vallás eltûnik." [The Jewish World, 1883. 02. 09.]

• "A bolsevista forradalom zsidó elégedetlenségbõl fakadó, zsidó lángeszmék munkája volt, amelynek a célja új világrend megvalósítása. Ami Oroszországban olyan kitûnõen megvalósult, hála a zsidó gondolkodásnak, ugyanazzal a zsidó ésszel és erõvel valósul meg a nagyvilágban." [The American Hebrew, 1920. 09. 10]