A Jegyzõkönyvek (CBJ) valódiságának egyik legerõsebb érve a keletkezésük (vagyis 1897) óta már valóságosan bekövetkezett események jegyzéke. Ma a CBJ 24 pontját esetleg természetesnek tekintjük, hiszen legtöbbjükbe mi már beleszülettünk. Azonban egy pillanatra se felejtsük el, hogy ezeket a kijelentéseket 1897-ben -- vagy talán még korábban! -- tették, amikor a tervek a kívülálló számára még teljességgel elõreláthatatlanok voltak!

A CBJ elõre megmondja, hogy “talán egy évszázad is” elmúlik -- 1897-tõl számítva -- míg ezek bekövetkeznek, s hogy e tünetek “már a közeljövõben beletorkolnak nagy események áradatába.”

Természetesen nem minden pontosan úgy valósult meg, ahogy 1897-ben a bázeli elsõ cionista világkongresszus elõadója, vagy elõadói azt mondták. Például, akkor a repülõgépet még nem találták fel, tehát nem légitámadásokról, hanem a gójok fõvárosainak földalatti folyosókból történõ felrobbantásáról beszél.

Akkor még nem tudhatták, hogy Izrael, mint állam, valóban hamar megalakul, hiszen a cionisták eredetileg nem is Palesztinába, hanem egyrészt Madagaszkár szigetére, másrészt Ugandára gondoltak, mint zsidó államuk földrajzi helyére.

Izrael mai államszerkezetébe való részletes betekintésre lenne szükség annak megalapításához, hogy ott mit valósítottak meg az 1897-es konferencia határozataiból.

Világviszonylatban sem egészen szolgai módon valósult meg minden, noha a mai tényeknek a bázeli elvekkel való azonossága egyenesen megdöbbentõ. Közoktatásra vonatkoztatva maguk a Protokollok is óvnak az “egykaptafára húzás” veszélyétõl, vagyis a tervek merev, szolgai kivitelétõl.

Ellentmondás azonban sehol nem található az akkori terv és a mai megvalósultság között, legfeljebb árnyalati, alkalmazkodási eltérések.

A Cion Bölcsek Jegyzõkönyveit nem azért tették világszerte tiltott listára, mert “az a zsidóság ellen felhasznált antiszemita hamisítvány”, hanem azért, hogy megakadályozzák a benne lévõ tervek összehasonlítását a napjainkban már megvalósított tényekkel. Mivel a könyvet az átlag érdeklõdõ egyszerûen nem találhatja meg sem könyvtárakban, sem könyvüzletekben, az összehasonlítás szinte lehetetlen.

Az illetékes tiltakozók mondják, hogy *az évszázad legnagyobb hamisítványát, a Jegyzõkönyveket a zsidó nép elleni gyûlöletuszításra alkalmazzák*. Azonban, tudomásunk szerint, a tartalmát eddig még senkise cáfolta meg. Itt nem az a lényeg, hogy a könyvet kik írták és mikor, hanem hogy a benne lévõ tervezet -- akárcsak az ismeretlen szerzõ által megfogalmazott Rózsadombi 13 titkos paktuma -- mennyire valósult meg.

(Annak ellenére, hogy otthon a mai napig hamishír-terjesztésnek tartják a Rózsadombi 13 titkos paktumát, annak valamennyi pontja megvalósult!)

Egy pillanatra tegyük félre a CBJ “eredetét”, és vegyük elõ az Ószövetséget, illetve Mózes Öt Könyvét és Huber Lipót otthon újra kiadott könyveit.[1]

Ezen könyvek tanulmányozása után, -- a 20. században napjainkig bekövetkezett nemzetközi eseményekre és a CBJ eredetére fény derül. Egyesek nevetségessé teszik azokat, akik hisznek a titkos összeesküvések tényében. Nos, mindaz, ami körülöttünk történik, titkos összeesküvések, szabadkõmûves páholyok tevékenységei nélkül nem lenne lehetséges.

A Jegyzõkönyvekbõl dióhéjban

Elsõ ülés - A jog: Erõ. A liberalizmus megöli a szabadságot. Az arany hatalma megöli a vallást. Az anarchia kiszolgáltatja nekünk a népeket. Az arany a miénk. Nincs szükség erkölcsre az eszközök megválogatásában, ha meg akarjuk ölni az embereket.

Például - Sándor szerb királyt 1931-ben Marseilles-ben, angol szabadkõmûvesek gyilkoltatták meg. A gyilkosság vádját minden eszközzel Magyarországra akarták fogni. A Népszövetség akkor Finkelstein Litvinov szovjet fõdelegátus elnöklete alatt állított minket az erkölcsi vérpadra.

Terjesszük az anarchiát a tömegekben. A politikában nincs szükség erkölcsre.

Például - Az 1940-es amerikai elnökválasztásnál Roosevelt és Wilkie is a békére esküdtek, annak ellenére, hogy mindketten a legvadabb háborús uszítók voltak.

Az erõ teremti a jogot. A titkos szabadkõmûvesség legyõzhetetlen.

Például - Erre csak addig van szükségük, míg a nemzetek (gazdanépek) ‘merevségét’ velük szemben megtörik és a nemzeti államok ellenálló képességét gyengítik. Amint a hatalom a kezeikbe kerül, minden szabadságnak véget vetnek és a legvéresebb terrorral tarják fenn uralmukat.

A cél szentesíti az eszközöket. A tömeg vak és hitvány. A pártok tehetetlensége. A plutokrácia és az egyeduralom. Alkoholizmus, a humanizmus túlzásba vitele. A szabadkõmûvesség elvei: hatalom és képmutatás. A megfélemlítés. Szabadság, testvériség, egyenlõség. Aláástuk a monarchiát. A nemesi elõjogok megszüntetése. Számítás az emberi gyöngeségekkel és szenvedélyekkel. A rosszul értelmezett liberalizmus nekünk szolgáltatja ki a hatalmat.

Például - Ne feledjük, hogy ezeket a brutális elveket a modern civilizáció leghumanisztikusabb és legpolgáribb korszakában, 1897-ben állapították meg...

Második ülés - A gazdasági háborúk biztosítják nekünk a tisztviselõk megvásárolhatóságát. Darwin, Nietzsche, Marx elveinek a kihasználása; a tehetségek felhasználása, mint pénzforrás.

A sajtó a fennálló kormányzat kezeiben lehetne. Egy nagyhatalom, amelyen keresztül uralkodhatnánk a közvéleményen. Létrejött azonban a sajtószabadság. A kormányok nem tudnak élni hatalmukkal s ezért az a mi kezünkbe fog kerülni. A sajtón keresztül befolyást nyerünk; minden a színfalak mögött marad.

Hét amerikai állampolgár tartja kézben az USA legnagyobb tömegkommunikációs hírközlõeszközeit. Az alább felsorolt hét egyén együttesen irányítja az: ABC, NBC, CBS, Turner Broadcasting System, CNN, MTV, Universal Studios céget, az MCA Records, Geffen Records, DGC Records, GRP Records, Rising Tide Records, Curb/Universal Records és Interscope Records lemezgyártó vállalatokat.
Gerald Levin Time Warner, | Michael Eisner az Izraelben székelõ Walt Disney Company elnöke, | id. Edgar Bronfman, a Seagram Co. Ltd., | ifj. Edgar Bronfman, a Seagram elnöke és a Universal Studios vezérigazgatója, | Sumner Redstone a Viacom, Inc. elnöke, | Dennis Dammerman, General Electric alelnök, | Peter Chernin, a News Corporation Ltd. vezérigazgatója. A legtöbb “független” sajtókiadvány is zsidó kézen van, pl. médiaóriás Samuel I. Newhouse, aki kéttucatnyi napilap tulajdonosa Staten Islandtól Oregonig: Vogue, The New Yorker, Vanity Fair, Allure. Könyvkiadóvállalatai: a Random House, Knopf, Crown és Ballantine, valamint TV-kábel vállalatok. [National Journal, John Whitley ]

Az arany a mi vérünk. Hála a sajtónak, mi jól felhalmozzuk az aranyat. Nekünk mindez sok vérözönbe, sok anyagi áldozatba került. Minket magasztalnak Isten elõtt érte a nem-zsidók milliói.

Harmadik ülés - A jelképes kígyó. Rövid utat kell már csak megtennünk és a jelképes kígyó (népünk jelképének köre) bezárul. Amikor a kör bezárult, mint egy eltéphetetlen lánc, magában foglalja majd Európa valamennyi államát. A népek alkotmányának állhatatlansága. A megfélemlítés (terror) borzalma az uralkodók udvaraiban. Pártharcok. Hasztalan parlamenti viták. Az újságírók támadásai aláássák a hatalmat.

A népjogok meséje. Nemesek és jövevények. A szabadkõmûvesség és fiókjai. A munkásság megmentõinek kell magunkat feltüntetni. Azért jöttünk, ezt kell velük elhitetnünk, hogy fel akarjuk õket szabadítani az elnyomatásuk alól. Kun Béla, Sztálin és vörös hadsereg, mint felszabadítók!

Beszéljük rá õket a szocialista és kommunista táborokba való belépésre. Ez utóbbiakat mi mindig támogatjuk, segítségükre vagyunk a testvériség és az általános emberi érdekek elvei alapján.

1. Huber L: I. Zsidóság és kereszténység a középkor végéig. ~ II. Zsidók Jézus Krisztustól és a kereszténységrõl, Kalocsa 1936.