Révész Kálmán (1860-1931) a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a parlamenti Felsõház tagja, kiváló egyházi szónok, híres kassai és miskolci lelkipásztor, egyházi író, lapszerkesztõ, publicista, igaz magyar hazafi – 150 éve – Debrecen (Hajdú vármegye) szabad királyi városban született 1860. augusztus 11-én.

Édesapja: Révész Imre (1826-1881) legendás hírû debreceni református lelkész és történész. Apai nagyszülei: Révész Pál Kiskunhalas (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) mezõvárosból származó községi jegyzõ és Beke Sára. Révész Kálmán fia: ifj. Révész Imre dr. (1889-1967) református püspök és történész. Az eddig közöltek forrásai: 1./ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. kötet (Budapest 1906.), 880. hasáb. 2./ Révai Új Lexikona XVI. kötet (Szekszárd 2005.), 238-239. oldalak.
Révész Kálmán a középiskolai tanulmányait a debreceni református fõgimnáziumban végezte. 1879-1883-ig a Debreceni Református Hittudományi Akadémián, majd 1885-1886-ig a berlini egyetemen tanult.

1886-1892-ig a Pápai Református Hittudományi Akadémia tanára. Közben különféle lapokban és folyóiratokban, számos egyháztörténeti cikke és tanulmánya jelent meg, valamint 1890-1892-ig szerkesztõje a Dunántúli Protestáns Lap-nak. Forrás: Révai Nagy Lexikona XVI. kötet (Budapest 1924.), 218. oldal.
1891-ben már tagja, s gróf Tisza István dr.-ral (1861-1918) együtt korjegyzõje a református egyetemes zsinatnak, valamint az azt követõ három szinódusnak is elismert személyisége.
1892-1920-ig Kassa (Abaúj-Torna vármegye) városának református lelkésze. Közben 1898-tól az Abaúji Református Egyházmegye esperese. 1917-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetem teológiai doktori oklevelével tüntette ki és

1918-tól a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.

Kassai lelkészségének utolsó évében – 1919-ben – élesen szembeszállt az új csehszlovák hatalommal és igaz magyar hazafiként, nem volt hajlandó a megszállóknak hûségesküt tenni, hanem 21 (huszonegy!!!) hónapon át rengeteget küzdött a betolakodó hatalom hatóságaival. A kassai cseh titkosrendõrség állandóan figyelte, azonban az amerikai és az angol protestáns körök védnöksége alatt álló Révész Kálmán dr.-nak nem esett fizikai bántódása. Forrás: T. Boros László dr.: Magyar Politikai Lexikon (Budapest 1929.) 361. oldal.
Csakhamar el kellett hagynia az újonnan alakított ország, illetve Kassa városának területét, amely 1000 évig Hazánk, vagyis a Magyar Birodalom része volt és így került 1920-tól haláláig (1931) Miskolc (Borsod vármegye) városába, ahol úgyszintén református lelkész lett. Közben 1927-1931-ig a parlamenti Felsõház tagja.

Révész Kálmán dr. a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a parlamenti Felsõház tagja, kiváló egyházi szónok, híres kassai és miskolci lelkipásztor, egyházi író, lapszerkesztõ, publicista, igaz magyar hazafi, életének 72. évében Miskolc (Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelõre egyesített vármegye) városában hunyt el 1931. december 4-én. Temetése december 7-én volt a Református Deszka temetõ (3526 Miskolc, Tetemvár sor 158.), „5/4 felsõsor 6. ABCD sor” számú sírhelyén.
Az öt nyelvet (arab, görög, latin, német, szanszkrit) beszélõ Révész Kálmán dr. a református egyház- és mûvelõdéstörténelem terén nagy és maradandó valamint alapvetõ irodalmi munkásságot fejtett ki, melynek legfontosabb gyöngyszemeinek fölsorolása megtalálható, az Új Magyar Életrajzi Lexikon V. kötete (Budapest 2004.), 733. oldalán. Ezernél is több cikkét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hírlaptárában föllelhetõ egykori protestáns és egyéb lapok, valamint folyóiratok rejtik!


A református vallású Honfitársaink illetve a nemzeti elkötelezettségû magyarság, 16 hónap múlva, 2011 decemberében, emlékezik Révész Kálmán dr. halálának 80. évfordulójára!

Felhasznált irodalom:
1./ Juhos János: A Magyar Korona Országainak Helységnévtára, Traub B. és Társa Bizománya Szegeden 1882.
2./ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. kötet. Hornyánszky Viktor kiadása, Budapest 1906.
3./ A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1913.
4./ Révai Nagy Lexikona XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest 1924.
5./ T. Boros László dr.: Magyar Politikai Lexikon (Magyar politikusok 1914-1929.) Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest 1929.
6./ A Magyar Társadalom Lexikonja. (Második bõvített kiadás.) Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat, Budapest 1931.
7./ Magyarország Helységnévtára 1933. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1933.
8./ Új Magyar Életrajzi Lexikon V. kötet. Magyar Könyvklub, Budapest 2004.
9./ Révai Új Lexikona XVI. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd 2005.